A buddhista öt fogadalom

Az Öt szabály (pancsa síla)
A Tan Kapuja Zen Közösség szerinti fogadalomtétel
Kidolgozta Dobosy Antal 1987-ben

1. Az élet megóvása (ahimszá)

Az élet tiszteletben tartása. Az élet legmagasabb, legszentebb értelemben való tiszteletben tartása. Az élet, a lét tisztelete, védelme, megóvása, gondozása, fenntartása, adása és teremtése.

1. az emberi lét megóvása,
2. az emberiség megóvása,
3. a nép, a nemzet, a közösség megóvása,
4. a család megóvása, védelme, gondozása,
5. a társ védelme és tiszteletben tartása,
6. magam védelme és megóvása,
7. az élőlények védelme és megóvása,
8. a természet védelme, gondozása és megóvása,
9. a környezet védelme, gondozása és megóvása,
10. a kultúra védelme, gondozása és megóvása,
11. az összhang védelme, teremtése, fenntartása és megóvása,
12. a szabadság védelme, teremtése, fenntartása és megóvása.

2. A közösség védelme (asztéja)

A közösség tiszteletben tartása. A közösség legmagasabb, legszentebb értelemben vett tiszteletben tartása. A másik ember, a társas lét, a közösség dolgainak, tulajdonságainak, véleményének, viszonylatainak, tulajdonságainak, szabadságának tiszteletben tartása. Nem szabad elvenni erőszakkal, erővel, a másik ember önkéntessége, szándéka nélkül:

1. lehetőségektől megfosztani, korlátozni szabadságát,
2. elvenni bizalmát, hitét, tulajdonát, világnézetét,
3. fenyegetni, megfélemlíteni, retorziót alkalmazni,
4. tetteiben megakadályozni,
5. változásra, cselekvésre kényszeríteni,
6. befolyásolni képességeit, véleményét, manipulálni valamire,
7. beavatkozni viszonyaiba,
8. kihasználni valamire, rovására előnyt szerezni
9. kölcsönösség, a kölcsönös adás, a másik szerintiség, a másik figyelembe­vétele,
10. egyforma jogok tisztelete: az élethez, a szabadsághoz, véleményhez, szemlélethez,
11. a közösséget romboló, deviáns viselkedéstől való tartózkodás, stabilizációra való törekvés,
12. a társas lét tisztelete, hagyomány, társadalmi lét, emberi közösség elfogadása, megóvása.

3. A megismerésre való törekvés (brahmácsárja)

A megismerés tiszteletben tartása. A megismerés legmagasabb, legszentebb értelemben való tiszteletben tartása. A megismerés, a törekvés, a tanulás fontossága, az embernek a világhoz való viszonya, a lehetőségek kutatása, az elkötelezettség fontossága, az önépítkezés, az önátalakításra való irányultság.

1. tanítványi hozzáállás a világhoz,
2. megismerésre való törekvés,
3. önmegismerésre való törekvés,
4. önátalakításra való törekvés,
5. minden helyzetet, alkalmat megismerésre, tanulásra használni,
6. mindenben és mindenkiben az értékest keresni és megtalálni,
7. az emberi szellemiség, szellemi kultúra, szellemi hagyomány elismerése, tiszteletben tartása,
8. egy eszme, világszemlélet, ideológia elfogadása és követése,
9. a követett eszméhez tartozó közösséghez való tartozás,
10. a követett eszme mestereitől való tanulás,
11. a követett eszme kutatásához, építéséhez, továbbfejlesztéséhez, alkalmazásához való hozzájárulás,
12. a követett eszme megvalósítására való törekvés.

4. Az igazságban való lét (szatja)

A magam tiszteletben tartása. A magam legmagasabb, legszentebb értelemben való tiszteletben tartása. Az egyéni életet az igazságnak rendelni alá. Az igazságnak megfelelően élni és cselekedni. Életvitelemben, tetteimben és kifejeződéseimben érvényesüljön:

1. az igazsághoz való ragaszkodás, a megfelelés,
2. az igazságnak megfelelően kifejeződni, közölni,
3. érvényes elveimet kifejezésre juttatni,
4. elveimnek megfelelően beszélni,
5. a valóságot, a tényeket nem elferdíteni, elfedni,
6. őszintének, beismerőnek lenni magamhoz,
7. magamat adni mások számára (őszinteség máshoz),
8. magamat nem becsapni, elferdíteni, eltúlozni,
9. magamat nem becsapni, megtéveszteni,
10. a nem őszinteség általi előny szerzéséről lemondani,
11. az élelmességről való lemondás,
12. a valóság és igazság összhangban tartása.

5. A tudat tisztán tartása (szúrámatta)

A tudat tiszteletben tartása. A tudat legmagasabb, legszentebb értelemben való tiszteletben tartása. A tudatosság, a tiszta tudat megtartása és fenn­tartása. A józan ítélőképesség, az elfogulatlan megismerő képesség, a befolyásoltság nélküli gondolkodás és értelmi képességek megtartása, védelme, megóvása, gondozása, fenntartása, adása és teremtése. Olyan belső életet élni, ahol érvényesül:

1. a tudati tevékenységek önmagára alapulása
2. eredeti tudati képességeim feltárulkozásának biztosítása
3. tudati tevékenységeim spontán kibontakoztatása
4. külső tudatbefolyásoló és manipuláló eszközöktől való tartózkodás
5. tudatosság csökkentő eszközöktől, szerektől való tartózkodás
6. a magam tudatának tiszteletben tartása
7. a tudat tisztán tartása, higéniája
8. a józanság, a tárgyilagosság elismerése
9. az elfogulatlan megismerő képesség
10. a gondolkodás, érzelem fontosnak tartása
11. a figyelem és készenlétben levés képessége
12. mindenfajta tudatfolyamat befolyásmentessége